kirándulás

Elutaztunk Walesbe!!! Ez valami hihetetlen jó döntés volt! Nagyon kellett már, hogy kimozduljunk itthonról és ehhez keresve sem találhattunk volna jobb helyet.
Azt tudtam, hogy túrázni fogunk és ennek rendkívül örültem, mert túrázni imádok és a túra nagyon jó mozgásforma, ráadásul az nem csak egy óráig tart, mind mondjuk a jóga vagy a futás, hanem akár egész nap is eltarthat. Ráadásul a természetben, jó levegőn és lenyűgöző szépségű tájon.. na, hát kell ennél több???

Az indulás reggelén még csináltam magamnak egy nagy adag turmixot és azt szürcsölgettem az úton. Ez a napom gyümölcsnap volt. Túráztunk és nagyon élveztem, hogy még csak el sem fáradtam! Ez jó volt nagyon.
Másnap fehérje napra is készültem, sok sajttal.
A túra kicsit nehezebben ment. Először ezen kicsit el is szomorodtam, főleg, hogy előző nap a fejembe szállt a dicsőség, hisz úgy szökeltem fel a hegyre, mint egy hegyi kecske. És a kezdet most sem volt más, aztán félúton valami történt, elveszett a lendület. Lehet a kialvatlanság is rátett egy lapáttal, hisz csak egy két órát aludtam, de nem tudom mi volt a gond.
Sokkal lassabban tudtam menni mint előző nap és bár folyamatosan mentem, jó kis testi és szellemi gyakorlat volt. Végig mantráztam, hogy fel tudok menni a hegyre. Persze e-felől nem is kételkedtem, de a végén már csak erre tudtam koncentrálni, hogy megyek. Sajnos itt már a táj sem inspirált, hisz egy nagy fehér felhőben baktattam felfelé, így az utolsó szakaszon már fényképeket sem készítettem.
Aztán a csúcson a házban ettem egy igazi walesi póréhagyma levest. Azt gondolom, hogy ez a mennyeien finom, tradicionális walesi étel, semmi esetre sem illeszthető be a diétámba... hát én beillesztettem, minden tudományos elemzés nélkül. Bármi is volt benne, fehérje vagy keményítő vagy szénhidrát, hát bánom is én, de finom volt és meleg!! :)
És ezután újult erővel nekivágtunk az ereszkedésnek. Persze a lehető leghosszabb utat választottuk.
Azt leszámítva, hogy egy nagy mocsáron is át kellett kelni a végén, nem bánom, hogy ekkorát kerültünk. Igazán aktív nap volt. De ami végképp meglepett, hogy a másnapra borítékolt izomláz elmaradt!
Ekkor már csak egy rövidebb parti sétára indultunk. Az is remek volt, de egy cseppet sem nevezhetném megerőltetőnek, sőt több mint pihentető volt!
Mindent összevetve, azt gondolom, hogy még több túrára lenne szükségem. És, hogy még a szétválasztó diéta ellenére sem okoz nehézséget, hogy megoldjuk az étkezést. Vagyis vegán enni nem bonyolult!!!!

ajándék

Még egy bejegyzésnyi lustálkodást engedélyezek magamnak, aztán turbó fokozatra kapcsolok!
És hogy mik a tervek? Csomagolok! Nem ajándékot, hanem a túrafelszerelést és némi élelmet. Igaz, ha jobban belegondolok ez bizony ajándék!
A vegetáriánus étkezés, a jól lenni érzés a szerelem és a túrázás mind-mind ajándék az életemben. Holnap ezek a jó dolgok egytől egyig velem lesznek.
Ez jobb mint a lottó ötös!

Azt gondolom, hogy nekem a húsevés elhagyása egy nagy visszatérés, visszatérés a teljes életbe. Ami lassan kiveszett a hétköznapjaimból.
De most majd kicsattanok az örömtől. A testmozgás, a könnyű ételek egyre csak erősítik bennem az érzést, hogy jól vagyok.
Már alig várom, hogy ott álljak a hegy tetején és egy hatalmasat kiálthassak bele a mindenségbe, hogy kiadjam a hangom és a kiáltásommal együtt mindent ami rossz és amitől szabadulni akarok.
Már alig bírom kivárni, hogy a természetben legyünk!
Már alig tudom türtőztetni magam, most elindulnék, hogy érezzem ahogy visz a lábam egyre feljebb, közelebb a felhőkhöz és közelebb a jóleső fáradtsághoz. Amit szeretek, mert magamért elfáradni jó!!!

Rengeteg gyümölcsöt viszünk magunkkal, meg répát. Ami kicsit hiányzik, hogy itt nem árulnak karalábét! Miért nem lehet karalábét kapni egy ekkora városban?? Ejnye.
De nem baj, ettől még teljes az élmény!

És, hogy miért osztom meg ebben a blogban, hogy kirándulni megyek, amikor azt ígértem, hogy a vegetáriánussá válás rögös útjáról fog szólni ez a blog? Hát mert ez az út. Teli vagyok energiával, újra van életkedvem és eszembe sem jut húst enni. Csak jó dolgok járnak a fejemben, jól lenni, egészségesnek lenni, menni a szabadba, élvezni a fiatalságot, élvezni az életet és ezt a csodás világot!!!

És mert azt akarom elmondani azoknak, akik rátaláltak a blogra, hogy a húsmentes élet felfrissít!!!

A Snowdonia Nemzeti Parkba megyünk, Walesbe. Érdemes a címre klikkelni és megnézni a képeket, bár biztos vagyok benne, hogy 4 nap múlva posztolok én jó néhány képet!